Értékpapír!!!

---

Értékpapírok fajtái:

 

1, Az értékpapírba foglalt alanyi jog természete szerint:

A: Testületi papírok:

A testületi papírok tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít. A részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok tehát azt igazolják, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá és jogosult a nyereség arányos részére, az osztalékra. Fontos vonásuk, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból.

Az ilyen értékpapírok alaptípusa a részvény, de ide sorolható a részjegy és a vagyonjegy.

B. Dologi jogi papírok:

A dologi jogi papírok tulajdonjogot vagy zálogjogot testesítenek meg és ezáltal rendelkezési jogot biztosítanak anélkül, hogy az áru átadására lenne szükség. A legfontosabb a közraktári jegy, amely 2 részből, árujegyből és zálogjegyből áll.

Akinek mindkettő a birtokában van, a közraktárban elhelyezett áru felett tulajdonosi joga van. Ide tartozik més a tengeri hajófuvarozási vállalatok által kiállított tengeri hajós elismervény. (Bill of lading) és a szárazföldi és légi fuvarozásban használt rakjegyek és a kiszolgáltatási jegy. (Delivery order)

C: Kötelmi jogi papírok (pénzpapírok)

Ezek kötelmi jogi követelést, leggyakrabban pénzkövetelést, azaz hitelviszonyt testesítenek meg, melyben a kibocsátó (az adós) meghatározott összegnek a rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz összegét ill. kamatozó értékpapír esetén annak kamatát és az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti.

Tipikus formái a váltó, csekk, kötvény, kincstárjegy, letéti jegy és jelzáloglevél.

D: Egyéb (sui generis) értékpapírok:

Olyan fajták, amik az előző kategóriákba nem helyezhetők el, mint a befektetési jegy vagy a kárpótlási jegy.

A befektetési jegy talán a pénzpapírokhoz áll a legközelebb, de hozadéka nem kamat, hanem osztalék. Annyiban viszont a testületi papírokhoz hasonlít, hogy visszafizetést nem testesít meg.

A kárpótlási jegy esetében a múltban történt és a jogalany életében, testi épségében, szabadságában, tulajdonában bekövetkezett károsodás az az alanyi jog , amelyet az értékpapír megtestesít.

2. Az értékpapírok átruházásának módja szerint:

A. Birtokbaadással átruházható értékpapír:

Az egyszerű átadással átruházható értékpapírokat bemutatóra szóló értékpapíroknak nevezzük. Átruházása ingó dolog módjára, egyszerű átadással történik. Akire ilyen módon bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonosává válik akkor is ha az átruházó nem volt tulajdonos. Írásbeli alakhoz van kötve és szükséges az is, hogy a minősége magából az okiratból kitűnjön. Ennek a követelménynek akkor felel meg, ha bemutatási záradékot tartalmaz.

B: Forgatmánnyal átruházható értékpapír:

Meghatározott értékpapírok átruházása forgatmánnyal (hátirat) történik. Forgatmánnyal a névre szóló értékpapírok átruházása történik. A forgatmány a forgatható értékpapír hátlapjára vezetett átruházó nyilatkozat. Itt is írásbeli alak kell és az is kell, hogy az értékpapír szövege kifejezetten feljogosítsa a jogosultat az értékpapír átruházására. Ez rendeleti záradék útján történik meg, amely egy olyan kijelentés, hogy az értékpapír alapján név szerint megjelölt jogosultnak vagy annak kell teljesíteni akit az átruházó nyilatkozat illetve azok összefüggő láncolata jogosultként igazol. A rendeleti záradék tehát pozitív rendeleti záradék, mert megengedi az eredeti jogosultnak, hogy az értékpapírt átruházza. Vannak olyan értékpapírok is amelyeknél nincs szükség rendeleti záradékra, ugyanis forgathatók. Ezek ipso iure forgathatók: ilyen a váltó, névre szóló csekk, névre szóló részvény, közraktári jegy. (az ezeken kívüli értékpapírok csak akkor forgathatók, ha szövegükben a pozitív záradék szerepel)

Negatív rendeleti záradék olyan kijelentés, hogy az eredeti jogosultnak nincs joga az alanyi jogot átruházni. Negatív rendeleti záradék bármely forgatható értékpapír esetén lehetséges, az ipso iure forgatható értékpapírok körében további megkülönböztetést lehet tenni, ugyanis az átruházható nyilatkozat (forgatmány) lehet:

-teljes forgatmány, amely az átruházó (régi jogosult) aláírásán felül az új jogosultat is megjelöli,

-üres forgatmány, amely csak a régi jogosult aláírását tartalmazza.

C: Engedménnyel átruházható értékpapír:

Abban az esetben ha a névre szóló értékpapírban nem szerepel pozitív rendeleti záradék, illetve ha az ipso iure forgatható értékpapíron negatív rendeleti záradék szerepel, akkor az átruházás a polgári jogi engedmény szabályai szerint történik. Ezeket rektapapíroknak nevezzük.

E: Igazoló papír:

A kötelezett az okirat bármely bemutatójának jogosan teljesíthet anélkül, hogy a bemutatónak a jogosultságát köteles lenne vizsgálni. Ebben áll az okirat igazoló jellege. Ilyen a takarékbetétkönyv, mert abban szereplő összeget az OTP bármely bemutatónak kifizeti.

3.Lejárat szerint:

A: Rövid lejáratú: (1 évnél nem hosszabb) Ilyen a váltó és a kincstárjegy

B: Középlejáratú: 1-5 éves lejáratú értékpapír. Ilyen a letéti jegy és a kötvény.

C: Hosszú lejáratú: Visszaváltásuk 5 évnél hosszabb idő után történik. Ilyen a befektetési jegy, záloglevelek.

D: Lejárat nélküli papírok: Részvény

4: Forgalmazásuk köre szerint:

 

A: Megkülönböztethetünk közforgalomra szánt, valamint csak meghatározott  körben jegyezhető értékpapírokat. Ennek megfelelően beszélhetünk nyilvános forgalomba hozatalról vagy zártkörű forgalomba hozatalról. A nyilvános forgalomba hozatal az értékpapír nyilvános ajánlattétetél útján történő kibocsátása, illetve korábban zártkörűen forgalomba hozott értékpapír eladásra történő felajánlása nyilvános ajánlattétel útján.

A zártkörű forgalomba hozatal pedig az értékpapír legfeljebb 35 befektető részére történő kibocsátása, személyre szóló elhelyezése és kizárólag a kibocsátó meglévő tulajdonosai által történő ellenjegyzése.

B: Szintén e szempont szerint lehet nemzetközi forgalomra szánt, belföldi forgalomra szánt avagy mindkettőben megjelenhető értékpapírok között különbséget tenni.

C: Tőzsdén jegyzett- nem jegyzett értékpapírok.

 

5. Kibocsátók köre szerint:

Állam által (állampapírok) - más jogi személyek által kibocsátott értékpapírok. Az értékpapírtörvény szerint állampapír: “a magyar vagy külföldi állam vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír”.

A: Az állampapír mindig államadósságot testesít meg, ezzel finanszírozzák a költségvetéi deficitet. Állampapír kibocsátója a Kincstár vagy a MNB, amelyek ismertetőt és nyilvános ajánlattételt kötelesek tenni, amiután ezek tervezetét benyújtották a PSzÁF-hez. Ezt követően pedig forgalmazót kell megbízni a kibocsátás lebonyolításával.

Az állampapírok körén kívül minden más értékpapír kibocsátása engedélyköteles.

Állampapírok: államkötvény, kincstárjegy, kárpótlási jegy.

B: A jogi személyek által kibocsátott értékpapírok csoportjába tarozik:

-         a hitelintézet által kibocsátott letéti jegy,

-         a hitelintézet, gazdálkodó szervek és a külföldi részvétellel mükődő gazdasági társulások által kibocsátott kötvény,

-         a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél,

-         befektetési jegy,

-         szövetkezet által kiállított részjegy és üzletrész,

-         részvény,

-         vagyonjegy.

C: Természetes személyek nem rendelkezhetnek értékpapír-kibocsátási joggal. A váltó és a csekk esetében azonban szerepelhetnek mint kibocsátók.

6: Külső megjelenési forma szerint:

 

A: Lehet okirati vagy dematerializált értékpapír. Az okirati esetén papírként jelenik meg a piacon, tehát nyomdai útón előállított, fikailag megfogható értékpapírt jelent.

B: A dematerializált esetén számítógépes adatként jelenik meg és számlajóváírás formájában cserélnek gazdát. Ha a kibocsátó úgy dönt, hogy ezt a formát választja, akkor is ki kell állítania egy okiratot. (ami azonban nem értékpapír)

Ez tartalmazza:

-tartalmi kellékeit,

-a kibocsátás alapját képező döntést,

-a teljes sorozat névértékét,

-értékpapírok számát,

-kibocsátó aláírását.

Ezt az okiratot a kibocsátó elhelyezi a központi értéktárban, amely központi értékpapírszámlát nyit a kibocsátott mennyiségről. A dematerializált papírok átruházása csak értékpapírszámán történő terhelés és jóváírás útján lehetséges.

Oldal: Értékpapír.
WEBHITEL-Hitelközvetítői Közösségi Portál. - © 2008 - 2024 - webhitel.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat